1. Arculattervezés
A márkák korában élünk. Tök mindegy, hogy egy cég kicsi vagy nagy, években egyszerűen kell egy saját brand. Ahhoz viszont, hogy ez összeálljon, szükség van egy ütős márkajellegre, ezt hívjuk arculatnak. Itt lépnek színre az arculattervezők! Ők gyúrják egy egésszé a márka összes elemét: a logókat, a színpalettákat, az ikonokat, a tipográfiát és a mintákat.
Amikor ezekkel megvannak, a designerek összerakják a brandbookot (arculati kézikönyvet) is. Ez a cucc kulcsfontosságú, mert pontos útmutatást ad arról, hogyan kell használni a megtervezett elemeket. Leírja például a logó arányait, megmutatja, mit nem szabad csinálni vele, és összességében segít megérteni, hogyan használja a megrendelő az elemeket annak érdekében, hogy a márka mindenhol egységes maradjon.
Az arculattervezéshez szükséged lesz:
Analitikus elmére: Ahhoz, hogy egy működő márkát felépíts, előbb elemezned kell a piacot meg a konkurenciát. Meg kell nézni, mi az, ami működik, és mi az, ami nem.
Empátia: Minden márka mögött ott lapul egy probléma, amit meg akar oldani. Képesnek kell lenned a célcsoport bőrébe bújni, és ráérezni, hogyan segíthetsz neki a dizájnon keresztül.
Sokoldalúság: Mivel az arculattervezés komplex feladat, minden területen otthon kell lenned – képben kell lenned a digitális és a nyomdai anyagok előállításával is.
Trendkövetés: A márkáknak menőnek kell lenniük. Ez persze nem azt jelenti, hogy évente újratervezzük az egészet (mert akkor senki sem fogja felismerni őket), de olyan időtálló és egyben friss megoldást kell találnod, ami évekig kiszolgálja a céget.
2. Marketing- és reklámgrafika
A hirdetések mindenhol körülvesznek. Plakátok, ameddig a szem ellát, reklámok a metrókapaszkodón, a sarkon kapott szórólap meg még mindig a zsebedben van összegyűrve: ez mind a marketing- és reklámtervezők műve. Mivel az emberek jobban szeretik a vizuális tartalmat, mint a sima szöveget, mindig szükség lesz olyanokra, akik a hirdetéseket megtervezik.
A marketing- és reklámtervezéshez kelleni fog a:
Pszichológiai érzék: Talán a legfontosabb, hogy átlásd a fogyasztói szokásokat. Milyen információk a legvonzóbbak számukra? Ha meglátnak egy hirdetést, hova néznek először? Melyik szín vonzza be leginkább a vásárlót? Milyen betűtípus néz ki a legjobban? Ha vágod az alapokat, azzal már messzire juthatsz.
Csapatszellem: Egy ütős reklámhoz vállvetve kell dolgozni a cégvezetőkel, igazgatókkal, menedzserekkel és a marketingesekkel. Itt a kommunikáció a kulcs, és az új ötletekre való nyitottság hatalmas pluszpont.
Digitális és nyomdai alapismeretek: Mivel a mai hirdetések bárhol feltűnhetnek az utcától a Tiktok-oldaladig, minden felületen otthon kell lenned. Tudnod kell, hogyan készül az online és az offline reklám is.
3. Kiadványszerkesztés és könyvtervezés
Ha kiadványokra gondolunk, legtöbbször a fizikai nyomtatott cuccok ugranak be: könyvek, újságok, magazinok, katalógusok. De a kiadványtervezők nemcsak ezekkel foglalkoznak, hanem a digitális verziókkal is, mint a PDF-ek vagy az e-könyvek.
A kiadványszerkesztéshez jónak kell lenne a:
Tördelésben: Egy könyv vagy magazin oldalpárjának összerakása a tördelésről szól. Az, hogy hova pakolod az elemeket, nagyon befolyásolja, hogyan fogják befogadni az információt és mennyire kényelmes olvasni az anyagodat.
A célcsoport megértésében: Ez főleg a nyomtatott könyveknél jön át (bár nem csak ott). Ahhoz, hogy rávedd az olvasásra a célcsoportodat, értened kell az adott közönség ízlését és figyelembe kell venned a jellemző olvasási tartományokat.
Online és offline ismeretekben: Mivel mindkét terepen dolgozol, értened kell mindkét világ sajátosságait.
4. Csomagolástervezés
A csomagolásnak két fő funkciója van: biztonságban tartani a terméket, ami benne van és kőkemény marketingeszközként tolni a megrendelő szekerét. Ha a csomagolás bénán néz ki, a termék eladhatósága azonnal a béka popója alá esik. A csomagolástervező feladata a koncepciók kitalálása, a vázlatok összerakása és a végső fájlok nyomdakészre gyúrása.
A csomagolástervezéshez ezek kellenek:
Analitikus gondolkodás: A tervezés elején az első dolog a konkurenciaelemzés. Meg kell nézned, hogy a versenytársak termékei hogy néznek ki, hogy valami különlegeset hozhass össze, ami kitűnik közülük. Képzelj el egy bolti polcot, ahol sütit választasz: na, te is azt a dobozt fogod lekapni, ami valamiért kiugrik a többi közül!
Trendek követése: Ez magáért beszél – a dizájntrendek még a csomagolás világában is villámgyorsan változnak.
Nyomdai folyamatok és költségek ismerete: A designernek tanácsadóként is kell működnie a megrendelő felé, ami azt jelenti, hogy vágni kell a különböző megoldások költségvetési hátterét is.
5. Motion design, azaz animációk
Ez egy olyan iparág, ami az utóbbi években brutális népszerűségre tett szert. A mindennapjaink digitalizálódásával a márkák már animációkon keresztül tolják a termékeiket és szolgáltatásaikat – amelyeket természetesen a motion dizájnerek hoznak össze. Az animációkat ráadásul nyomják a videójátékokban, appokban és mindenhol máshol is.
Ennek az egyik alappillére a 3D-s grafika, ami most épp hatalmas reneszánszát éli.
A motion designhoz szükséged lesz:
Erős gépes és szoftveres tudás: Az animációk összerakásához komoly programok kellenek, és az sem árt, ha tudod is, hogyan kell őket helyesen használni.
Fény- és árnyékismeret: Ha be akarsz törni a 3D világába, esélytelen vagy anélkül, hogy értenéd a fények és árnyékok játékát. Itt élethű 3D-s objektumokat kell kreálnod, és ha az árnyékok nem stimmelnek, az emberi szem azonnal kiszúrja a hibát.
6. Illusztráció
Az illusztrátorok azért vannak, hogy a művészetükön keresztül kifejezzék az üzenetet és átadják a víziót. Legtöbbször videójátékokon, képregényeken, weboldalakhoz és appokhoz készült grafikákon dolgoznak. Itthon szerencsére a gyerekkönyvek illusztrálása is sokszor foglalkoztatnak illusztrátorokat és nem csak AI alapú képeket szúrnak a könyvekbe.
Ami egy jó illusztrátornak elengedhetetlen:
Problémamegoldó készség: Ahhoz, hogy az üzenet pontosan átjöjjön, az illusztrátornak alaposan át kell rágnia a feladatot, és ki kell találnia a legütősebb vizuális megoldást. Ha a karaktertervezésbe vágod a fejszédet akkor a karakter kialakításából egyből látnunk kell a személyiségét is.
Kompozíciós készség: Tudnod kell a kompozíció szabályait, hogy az olvasó tekintetét pontosan oda vezesd a képen, ahová a leginkább kell.
7. UI/UX design
A UI/UX designerek manapság a legkeresettebb arcok közé tartoznak. Olyan weboldal vagy mobilapp dizájnokat hoznak létre, amelyeknél azt is maximálisan figyelembe veszik, hogyan lép kapcsolatba a felhasználó az eszközzel vagy a felülettel. A céljuk, hogy az élmény a lehető legsimább és legfelhasználóbarátabb legyen.
Amit egy UX designernek tudnia kell:
Csapatmunka: UI/UX designerként szorosan együtt kell dolgoznod a fejlesztőkkel, hogy a legéletképesebb megoldást hozzátok ki a dologból.
A reszponzív dizájn mély ismerete: Az appok nem egyformák, mindenféle képernyőmérethez és eszközhöz igazodniuk kell, ezért ehhez nagyon ismerned kell a reszponzív tervezést.
HTML, CSS és JavaScript ismeret: A UI/UX nemcsak a vizuális dizájnról szól, hanem kőkeményen a kódvilágról is. Ha ezen a területen akarsz mozogni, készülj fel arra, hogy itt nemcsak kreatívnak kell lenni. Néhány helyen elvárhatják, hogy a kódoláshoz is érts kicsit.